2008. december 30., kedd

Raffaello - in English

One of my readers asked me to translate this recipe to English. Here it is!

Ingredients:

- 40 dkg powder of coconut milk

- 30 dkg coconut (in bag)

- 30 dkg sugar

- 1 packet of sugar with taste of vanilla

- 25 dkg margarine

- 20 dkg peeled almond

- 2 dl water

From the water and the sugar cook a very thick sirup and cool it down. Put the milk powder, the margarine, the sugar with taste of vanilla and 15 dkg milled coconut in it. Make little balls, put one almond in each one and spin in the rest of the coconut. Serve it freezed.

2008. december 21., vasárnap

"Kis karácsony, nagy karácsony..."


Eljött végre az év vége. Én személy szerint nagyon szeretem a karácsonyt, annak minden velejárójával: lázas agyalás az ajándékokon, majd rohangálás utánuk, menü megtervezése, csomagolás (ezt különösen szeretem), majd a nagy nap... Örömömet lelem mindebben.

Bár be kell hogy valljam, amióta egyetemre járok, árnyék vetődik erre a csodálatos ünnepre. Idén is, december 22-én 10-től és december 23-án 14 órától !!!! is vizsgázom. Hihetetlen ugye??? És állítólag az ország legjobb közgazdasági egyetemének legnívósabb szakján koptatom a padokat... de legalább az vígasztal, hogy ha minden a terv szerint halad, akkor ez lesz az utolsó karácsony amit elrontanak.

Egyébként készültem az ünnepekre, a vizsgák ellenére is: Párocskámmal bejglit és mézeskalácsot sütöttünk, amig Hugicámmal fogunk díszíteni.

Ezúton pedig boldog, békés karácsonyt és sikerekben gazdag új évet szeretnék kívánni minden kedves Olvasómnak!

Találkozunk jövőre!
(vagy talán még egy kicsit hamarabb... ha lesz időm)

2008. december 9., kedd

Sült banán


Az előző bejegyzésemben említettem az új szerzeményeimet, ezek egyikéből készült a következő desszert. Viszonylag gyorsan elkészül, de azért hibája is van: nagyon megszívja magát olajjal, ezért akinek érzékeny a gyomra, mint az enyém, nem nagyon fog örülni neki, emellett az olajban sütés miatt az egész lakás olajszagban úszott mire az utolsó darabbal is elkészültem. De őszintén, megérte: isteni!

Hozzávalók:

- négy banán karikákra vágva

- liszt

- cukor

- vaníliás cukor

- víz

- olaj a sütéshez

A lisztből, némi cukorból, vaníliás cukorból és vízből palacsintatésztánál kicsit sűrűbb masszát készítünk, amibe egyesével beleforgatjuk a banánt és olajban kisütjük. (én serpenyőben készítettem és csak annyi olajat tettem bele, hogy félig érjen a banánoknak, úgyis meg kell fordítani)

Jó étvágyat!

Szamósza


Nemrég az én drága Párom megleste, hogy mostanság milyen könyveket nézegetek a könyvesboltban és csak úgy (nem karácsonyra) meglepett néhánnyal. Nyilván van benne egy kis önzés, tudja, hogy az ő pici pocijába is jelentős mennyiség fog vándorolni a végeredményből, így talán nem is olyan rossz befektetés meglepni néhány új darabbal... :)

Ezúttal kaptam például egy indiai és egy kínai könyvet. Az indiai már nagyon jól jött: nemrég beszámoltam róla, hogy mennyiféle fűszert összevásároltam és az igazat megvallva, egy pillanatig nem gondolkodtam azon, hogy fogok fűszerhez ételt találni. Mintha a gombhoz varrnám a kabátot. De sebaj, majd megoldom! - gondoltam és elkezdtem lapozgatni a könyvet. És lám, ez lett belőle!

Ezt az ételt először az egyetlen szegedi vegetáriánus étteremben ettem és nagyon ízlett, feltétlenül ki szerettem volna próbálni valamikor. A receptet nem követtem, gyakorlatilag csupán ihletadóként szolgált. Amit tudni kell erről az ételről: frissen a legjobb, mert ekkor ropogós a tészta és omlós a töltelék. Másnapra megpuhul a tészta, így már nem olyan jó. (azért megettük a maradékot is) És állítólag jól bírja a fagyasztást, ezt most én nem próbáltam. (sütés előtti állapotban kell fagyasztani)

Hozzávalók:

- két normál méretű krumpli borsó nagyságú kockákra vágva (tudom, tudom, a borsó nem is kocka alakú, hanem gömbölyű...)

- annyi borsó, amennyi burgonya

- egy fej vöröshagyma apróra vágva

- kurkuma

- garam masala

- fél kg liszt

- néhány evőkanál olaj

- víz

Először felrakjuk a tölteléket: olajon üvegesre pirítjuk a hagymát, majd hozzáöntjük a burgonyát és a zöldborsót, sózzuk és némi vízzel fedő alatt puhára pároljuk. Amikor már teljesen megpuhult, hozzákeverjük a fűszert, majd félretesszük hűlni. Ez idő alatt bőven elkészül a tészta: a liszthez némi olajat keverünk, majd vízzel gyúrható ruganyos tésztát készítünk belőle és negyed órát pihentetjük. Ha pihent a tészta és kihűlt a töltelék, akkor a tésztát kinyújtjuk, kör alakokat vágunk belőle, melybe tölteléket teszünk, összehajtjuk és villával körbe összenyomkodjuk a szélét, hogy ne jöjjön ki a töltelék. Forró olajban kisütjük!

Jó étvágyat!

2008. december 8., hétfő

Vegán töltött káposzta


A karácsonyi hangulat megteremtése érdekében töltött káposztát készítettem. Az ötlet onnan jött, hogy két éve, az első húsmentes karácsonyom alkalmával, kitaláltam, hogy nekem ne kelljen külön készíteni, rendeljünk. No nem ám amolyan házhozszállítós pizzát vagy kínait, hanem igazi karácsonyi vacsorát: vegán töltött káposztát, Szeged egyetlen vegetáriánus étterméből. Jó előre le kellett adni a rendelést, majd december 24-én reggel mehettünk a finomságért. Az a töltött káposzta mennyei volt, bár én jobban szeretem benne a káposztát és kevésbé a tölteléket, ezért egy kicsit keveselltem a káposzta mennyiségét.

Ekkor döntöttem el, hogy én is készíteni fogok. Most szántam rá magam másodjára és meg kell hagyni, finom lett. Receptet nem kerestem hozzá, nem éreztem annyira bonyolultnak. És még valami: érdemes jó sokat készíten belőle, mert elég macerás és jól bírja a fagyasztást!
Hozzávalók:

- 1 kg savanyú káposzta

- 10 savanyú káposzta levél (a vastag erét ki kell vágni)

- egy páros tönköly kolbász fele

- 125 g barna rizs (sóval, petrezselyemmel, vegamixszel megfőzve)

Az elkészítés rendkívül egyszerű. A káposztát megkóstoljuk, és ha úgy ítéljük meg, hogy túl sós, akkor egy kicsit átmossuk. A lábas aljába beleterítjük a káposzta egyik felét, erre jönnek a gombócok, majd a tetejére a másik fele. A gombócokhoz a töltelék két hozzávalóját (gabonakolbász és főtt rizs) alaposan összekeverjük, gombócokat formázunk és beletekerjük egy-egy levélbe. Ha már minden a lábasban van, annyi vizet adunk hozzá, hogy ne lepje el, de azért majdnem felérjen a káposzta tetejéig. Közepes fokozaton fedő alatt kb. egy órát főzzük. Szójatejföllel a legfinomabb!

Jó étvágyat!

Kenyérsütőről megint...

Most már kevésbé boldogan... Az történt ugyanis, hogy a harmadik kenyér után teljesen tönkrement az egy hetes kenyérsütőgépem. Gondolnátok? Még csak nem is egy gagyi márka volt, hanem az a bizonyos francia, ami M-mel kezdődik és x-szel végződik...

Nagyon mérges és csalódott is vagyok egyszerre. Hogy lehet az, hogy 2008-ban veszel egy 20.000 Ft-os konyhai gépet, majd egy hét (igazából csak öt nap) után teljesen tönkremegy az elektronikája? Szombaton elvittem a szervízbe, ahol azt mondták, ilyen gyorsan még nem ment tönkre gép (vagy csak nem akarták bevallani). Ha viszont ez tényleg igaz, akkor sikerült a kb. 10 kipakolt gép közül kiválasztani azt az egyet, ami ilyen rövid idő alatt kilehelte a lelkét. Ja, és persze nem cserélik ki, csak ha nem javítható. Inkább kicserélik a teljes elektronikát... De ha egy karcolás is lesz a gépen, jaj nekik...!

2008. december 3., szerda

Jótanács kellene...

Amikor legutóbb kikértem a kedves bloggerinák véleményét, annyi hasznos hozzászólást kaptam, hogy gondoltam a következő problémámra is hamarabb lesz megoldás, mintha egyedül állnék neki.

Amint azt említettem, vettünk egy kenyérsütőgépet. A kenyér sütésével nincs is semmi baj, viszont most bejglit szeretnék készíteni. Van rajta olyan program ami nem süt, csak dagaszt és keleszt, de nem igazán van használható magyarázat, hogy pontosan milyen tésztát lehet benne készíteni. Ebben kérném a kedves kenyérsütőgép-tulajdonosok segítségét!

Ha van esetleg olyan bejgli receptetek, amit el lehet készíteni gépben és esetleg már ki is próbáltátok, hogy géppel hogyan működik ez a dolog, akkor légyszi írjátok meg!

2008. december 1., hétfő

Reggeli

Ígértem, hogy beszámolok a reggelizésről, amivel kapcsolatban sok kedves tanácsot kaptam. Ki is próbáltam a következőket:

- házi készítésű csokis keksz gyümölcslével

- házi kenyér valamilyen feltéttel és tv paprikával

- gyümölcs

Bevallom, a kására nem tudtam rászánni magam, valamiért van bennem egy kis ellenállás. A fent említett három variációból leginkább a keksz vált be, mert gyors és nem vagyok éhes utána órákig. A gyümölcsös reggeli nyáron jól szokott esni, most viszont elég savas gyümölcsöknek van szezonja (alma, narancs, madarin), úgyhogy gyakorlatilag a banán az egyetlen választás. Azt viszont szoktam csokis rizstejjel turmix formájában reggelire készíteni, nagyon finom és laktató.

Ha rászánom magam a kására, feltétlenül beszámolok!

Kenyérsütőgép

Néhány napja, egészen pontosan múlt hét péntek óta, én is gyarapítom a boldog kenyérsütőgép-tulajdonosok táborát. Már régóta vágytam egy ilyen készülékre, tulajdonképpen ez volt az egyetlen olyan gép amit még hiányolta a konyhámból.

Sokáig nézelődtem az interneten, hogy melyik gép lenne a legmegfelelőbb, végül egy Moulinex márkájúval ajándékozott meg Párom és bátran kijelenthetem, maximálisan meg vagyok vele elégedve. (le is kopogom szigorúan bal kéz középső ujjával valamilyen fa dolgon alulról: kopp-kopp-kopp) Eddig két alkalommal sütöttem kenyeret és mindkettő fantasztikusan finom lett. Holnap sütöm a harmadikat, ezt már teljes kiőrlésű lisztet is felhasználva, illetve beterveztem bejgli készítését is.

A kenyerekről eddig még nem készült kép, de ami késik nem múlik. Ha lesz kép, mellékelek receptet is!

Amiket mostanában készítettem...

Egy kicsit (vagy talán nagyon is) el vagyok maradva az elkészített és lefényképezett receptek dokumentálásával. Készítettem az utóbbi időben például fahéjas körtelekvárt, csokoládés kekszet, sült banánt és persze olyan dolgokat, amik már szerepelnek a blogon.

Szolgáljon ez a kis bejegyzés emlékeztetőül magamnak, hogy mit nem osztottam még meg veletek!

2008. november 20., csütörtök

Raffaello golyók


Ez az édesség legalább 2 hete készült, csak nem volt időm feltenni. Régóta szerettem volna elkészíteni, de nem mertem nekiállni, mégpedig a következők miatt: a recept úgy kezdődik, hogy "a vízből és cukorból melaszt főzünk". És itt állt meg az én tudományom... Addig oké, hogy a vízből és a cukorból cukorszirup lesz, akkor a melasz nyilván cukorszirupot jelent. De honnan tudom, hogy egy cukorszirup elkészült? Még soha nem csináltam. Hosszas gondolkodás után végül arra jutottam, hogy belevágok. És meg kell hagyni, az eredmény nagyon jó lett. Egy dolog nem tetszik benne, hogy nagyon-nagyon sokáig tart elkészíteni, macerás formázgatni és a végén a szilárdulás közben képződnek benne kicsi kikristályosodott cukordarabkák (bár, lehet hogy csak valamit rosszul csináltam) amik ropognak a fogam alatt. De egyébként tényleg hasonlít az eredetire. A recept a Sütemények - hagyományosan egészségeset könyvből származik. Ja, és még valami: rengeteg lesz belőle!!!

Hozzávalók:

- 40 dkg kókusztejpor

- 30 dkg kókuszreszelék

- 30 dkg nádcukor

- 1 csomag vaníliás cukor

- 25 dkg növényi margarin

- 20 dkg hámozott mandula

- 2 dl víz

A vízből és cukorból melaszt főzünk és langyosra hűtjük. A melaszhoz hozzákeverjük a kókusztejport, a margarint, a vaníliás cukrot és 15 dkg ledarált kókuszreszeléket. Az elkészült masszából kis golyókat formázunk, mandulát teszünk a közepébe és kókuszreszelékbe forgatjuk. Lehűtve tálaljuk.

Jó étvágyat!

Van ötletetek?

Soha nem voltam az a reggelizős fajta, talán azért nem, mert mindig inkább aludtam még negyed órát, evés helyett. Aztán általában elmegyek otthonról egy falat nélkül és fogalmam sincs, vajon lesz-e időm egyáltalán enni. Ebből és sok más tényezőből fakadóan nagyon rendszertelenül étkezem, ami egyáltalán nem tesz jó.

Ezért arra gondoltam, rendszeresítenem kellene egy rendes reggelit. De mit egyek??? Fogalmam sincs, hogy néz ki egy könnyű, "épp csak ettem valamit" típusú vegán reggeli.

Ezért szeretném a segítségeteket kérni, írjátok meg, Ti mit szoktatok reggelizni?

2008. november 12., szerda

Akció

A szakácskönyves körkérdésből az derül ki, hogy sokan szeretik a Good Food könyveket és Gordon Ramsay-t. Ezért szinte kötelességemnek érzem, hogy elmondjam: november 14-én éjfélig az Alexandra Online webáruházában 40% kedvezménnyel rendelhetők meg többek között ezek a kiadványok.

Az én szállítmányomat ma hozta a csomagküldő... :)

2008. november 9., vasárnap

Tarte tatin


Ahogy eljött az ősz, én folyamatosan kívánom az almát és a fahéjat. És a blogokat olvasgatva azt tapasztalom, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki így érez. Ezt a receptet Sajtkukac blogján olvastam és nálam rögtön díjnyertes lett. Ez a harmadik féle almáspite amit az elmúlt hetekben készítettem és messze a legjobb. Gyors és egyenesen isteni!!!

A receptem csak egy-két apróságot változtattam:

- az almához a végén fahéjat kevertem, amitől szerintem még finomabb (azóta elkészítettem még egyszer, de ezúttal megfeledkeztem a fahéjról és bátran állíthatom, így is nagyon finom!)

- több almát használtam (kb. 2 kg-ot)

Ez egy olyan recept, amit feltételnül ki kell próbálni!

Jó étvágyat!

Levelet hozott a posta...


Megérkezett!!! Már nagyon vártam rá...

Aki esetleg nem tudná, miről is beszélek, annak beszámolok. Két héttel ezelőtt Sylvia játékot hirdetett, melynek nyereménye egy Good Food magazin volt egyenesen Írországból! A feladvány: három kép volt melyeken azt kellett kitalálni, hogy miből készült az étel. Én voltam az a szerencsés aki megnyerte ezt a játékot és ennek az eredményét kaphattam néhány napja kézhez!

Ezúton is szeretném még egyszer nagyon-nagyon megköszönni!!!!

2008. október 26., vasárnap

Ráadás sütemény



És következzen a megígért ráadás sütemény, jelenleg csak képek formájában, mert a recept Szegeden maradt, így azt most nem tudom megosztani veletek. De ígérem, az is fel fog kerülni előbb-utóbb... :)

A sütemény történetéről röviden: Szegeden töltöttem a négy napos szünetet a szüleimnél és arra gondoltam, meglepem őket valami finomsággal amíg pihennek egyik délután. Ez egy nagyon egyszerű kelt tészta és ráadásul Anyáéknak van kelesztő táluk, ezért gyorsan el is készült. Az eredeti cél az első képen látható (de talán nem egészen felismerhető): lekváros buktát akartam sütni. Viszont mivel maradt tészta, sütnöm kellett belőle valamit, ennek lett az eredménye a kakaós csiga, amit a mosogatáson való spórolás végett muffin formában sütöttem meg. Az eredmény jó lett és nagyon gyorsan elfogyott, úgyhogy legközelebb dupla adagot kell sütnöm. :)

Almás pite amerikai módra


Ezt a pitét már nagyon régen kinéztem egy gyerekeknek szóló amerikai szakácskönyvből, de soha nem fogtam hozzá. Most rászántam magam, mert annyira megkívántam a fahéjat és az almát, hogy beláttam, ez a legegyszerűbb almás pite, amit valaha láttam.

Hozzávalók:

- 225 g liszt

- 110 g növényi margarin

- 3 teáskanál cukor

- csipet só

- 1 kg alma

- 50 g cukor

- 3 evőkanál kukoricakeményítő

- fahéj

A sütemény tényleg nagyon egyszerű. Összekeverjük a lisztet, a cukrot és a sót, majd a margarint elmorzsoljuk benne. Addig morzsolgatjuk, amíg zsemlemorzsa állagú nem lesz, ekkor hozzáöntünk egy kis vizet (tényleg csak egy nagyon kicsit). Ekkor a tészta nyújtható állagú lesz.

Közben az almát megpucoljuk és kockákra vágjuk és hozzákeverjük az 50 g cukrot, a fahéjat és a kukoricakeményítőt. Majd a tészta felét szépen kinyújtjuk, beletesszük egy kerek formába (pereme is legyen!), beletesszük az almát, majd a tészta másik kinyújtott felével befedjük az almahalmot. És ennyi! Már csak meg kell sütni 180 fokos sütőben és kész!

Megjegyzés: a képen az látható, hogy nem volt türelmünk megvárni, hogy kihűljön így szabályosan szétesett a forró tészta és alma miközben megpróbáltunk szeletet szedni! Másnapra viszont összeáll annyira, hogy egyben maradjon a szelet!

Jó étvágyat!

Padlizsános paradicsomos spagetti


És íme, az ígért recept. Ezt az ételt már nagyon régóta készítem, gyakorlatilag az első vegetáriánus szakácskönyvemből való. Az elkészítése nem valami gyors, ezt látni fogjátok, de az eredmény szerintem kárpótol a maceráért. Jöjjön hát a recept!

Hozzávalók:

- 2 átlagos méretű padlizsán

- 250 g spagetti tészta

- 1 doboz hámozott paradicsom konzerv

- bazsalikom, só, fokhagyma

- szójatejszín

- növényi sajt

Első lépésként a padlizsánt karikákra vágjuk és minden szeletet egyesével besózunk, hogy a padlizsán ne legyen keserű. A karikákat 10-15 percig állni hagyjuk, majd megmossuk és megszárítjuk őket. A padlizsánt néhány csepp olívaolajon egy serpenyőben megsütjük (mindkét oldalát).

Ezalatt feltehetjük sós, olajos vízben főni a tésztát és hozzákezdhetünk a szószhoz is. A szósz a következőképpen készül: a paradicsomkonzervet feltesszük egy kis lábasban a tűzhelyre. Amíg melegszik, beleteszünk ízlés szerint fokhagymát, bazsalikomot, sót és egy kis cukrot, hogy elvegyük a paradicsom savanykás ízét. Amikor a szósz összerottyant, beleöntjük a turmixgépbe és 2 dl szójatejszínnel összeturmixoljuk. A szószt hozzáöntjüka megfőtt, lecsöpögtett tésztához, majd elkezdjük összeállítani az ételt.

Egy kivajazott jénaiba teszünk egy kis tésztát, majd egy réteg padlizsán, megint tészta, megint padlizsán.... ezt addig folytatjuk, míg mindkét hozzávaló el nem fogy. A tetejére tészta kerüljön. Reszelhetünk rá sajtot is, bár ahogyan azt már korábban említettem, a Sheese nevű sajt nem olvad el, ezért nem lesz olyan finom. A végén 180 fokos sütőbe toljuk és addig sütjük, amíg megpirul a teteje.

Jó étvágyat!

Hamarosan...

Tudom, tudom, már megint eltelt több, mint egy hét az utolsó bejegyzéseim óta, ráadásul akkor ígértem két receptet: egy főételt és egy édességet. Ígérem, este érkezik mindkettő, s mivel megcsúsztam egy kicsit, jön egy ráadás vegán sütemény is, kétféle variációban.

Az pedig, hogy mi lehet az, este kiderül!

2008. október 18., szombat

Fűszerek


Az én egyik nagy szenvedélyem... Párocskám szerint egyenesem a mániám! De erről már korábban írtam. Ami viszont újdonság, hogy végre rávettem magam, hogy belekóstoljunk egy kicsit az indiai konyhába, vettem néhány fűszerkeveréket.

Az egyetemhez legközelebb lévő boltba mentem, a Vásárcsarnok alagsorában lévő kínai üzletbe. Én annál több fűszert egy helyen, még soha nem láttam. Gyakorlatilag egy egész falat megtöltenek az apró zacskók, telis-tele izgalmasabbnál-izgalmasabb fűszerekkel és fűszerkeverékekkel. Egyet azonban nem sikerült vennem: létezik egy nigella (nem a szakácsnő!) nevű fűszer, amit nagyon szerettem volna venni, de nem volt. (Ha valaki esetleg tudja, hogy hol kaphatnék, légyszi szóljon!)

Sheese


Kb. egy hónapja Katanyakától értesültem erről a termékről. Ekkor még boltban nem is volt kapható (most már igen, legalábbis az Astoriánál található bioboltban láttam már), így több mint egy órát kellett a budapesti tömegközlekedéssel utaznom a forgalmazó telephelyére és ugyanennyit vissza. De megérte, mert sokkal finomabb, mint a Cheezly.

Többfélét is vettem, mert nagyon sokáig eláll. Eddig kettőt próbáltam ki: a natúr sajtkrémet és a metélőhagymás sajtot.

A sajtkrém önmagában is nagyon finom, de én spagettiszószba is tettem belőle. A sajt ugyancsak jó, egyetlen problémám vele, hogy nem olvad... Egyáltalán nem! Legalábbis a metélőhagymás változat, nem. A holnap felkerülő recept egy paradicsomos-padlizsános tészta, amit össze kell sütni, ennek a tetejére tettem, de nemhogy nem olvadt, még ki is száradt egy kicsit. De egyébként tényleg finom, bátran merem ajánlani!

u.i.: az összetevők között szerepel a szója, ezért aki erre allergiás, az ezt a növényi sajtot nem fogyaszthatja!

Vegetáriánus szakácskönyvek

Mint azt az előző bejegyzésemben említettem, az utóbbi időben rengeteg (de tényleg rengeteg) szakácskönyvet vettem (és még annál is hosszabb karácsonyi listát írtam... ). Ezek nagy része nem vegán (még csak nem is vegetáriánus), de ez engem nem zavar, mert szerintem annyira kevés a vega irodalom, hogy én más könyveket is szívesen lapozgatok, ötletet húsos ételekből is lehet meríteni. A tejszínt, tejet, joghurtot, tojást pedig nagyon könnyen lehet helyettesíteni. Bár arra még nem jöttem rá, hogy a felvert tojásfehérje habját hogyan lehet kiváltani, így a ilyen receptek szóba sem jöhetnek.

Az a típus vagyok, aki már attól jól érzi magát, hogy egy fél órára leülhet és végiglapozhat egy gyönyörű szakácskönyvet, ezért nálam szempont, hogy tele legyen szebbnél-szebb képekkel.

A most következő három szakácskönyv egyike mégsem ilyen, de annyira felkeltette képek nélkül is az érdeklődésemet, hogy megvettem. A könyvek mindegyike vegetáriánus (sajnos nem vegán, de vannak bennük ilyen receptek is).

Íme a lista:


A mi szakácskönyvünk - ételeink böjttől böjtig
Ezt a szakácskönyvet viszonylag kevés helyen lehet kapni, ha valakit érdekel, szívesen megírom, hogy hol vettem. Fekete-fehér, gyűrűvel összefogott könyv, ennek ellenére nagyon széles ételválaszték van benne.


Paul Gayler: Vegetáriánus ételek
Ebben már vannak képek is, bár nem minden ételről. Még nem főztem belőle, igazából még arra se volt időm, hogy alaposabban átnézzem, de elsőre jónak tűnik.


Vegetáriánus ételek - öt földrész hatszáz receptje
Ez a szakácskönyv egy véletlen folytán lett az enyém, egyik nap volt még pár percem suli előtt, ezért beugrottam egy könyvesboltba, ahol éppen féláron lehetett hozzájutni. A könyv nagyon vastag, de nem nagy alakú. Telis-tele van képekkel, ami nekem nagyon bejön. Ennek is nagyon széles az ételválasztéka.

Életjel...

Nem is tudom, hogy kezdjek hozzá. Arra, hogy egy egész hónapja nem írtam már egyetlen posztot se, igazán nem lehet mentséget találni. De azért én mégis megpróbálom, de pusztán azért, mert azt látom, hogy nem én vagyok az egyetlen blogger, aki néha elveszik egy kicsit.

Annak, hogy ennyi ideig távol voltam, egyszerű oka van: nem főztem semmit... Tudom, elég rosszul hangzik, pláne hogy vegánként ezt úgy éltem meg, hogy hetekig gabonakolbászos és gabonagombócos szendvicsen éltem, szó szerint...

Mindez annak köszönhető, hogy ötödéves egyetemistaként a legnehezebb szakirányon vagyok és a legrosszabb félévemet próbálom meg túlélni, emellett pedig még szakdolgozatot is írnom kéne. Sokszor még aludni sincs időm.

Na, de mos megfogadtam, hogy nem hanyagolom el annyira magam és ma főztem is, ez a recept holnap felkerül a blogra, holnap pedig almáspitét fogok sütni! Ja, és még adósotok vagyok egy beszámolóval a Sheese sajtokról és sajtkrémekről. No meg valamikor szeretnék írni az új szakácskönyveimről is, melyekből igen nagy mennyiségre tettem szert az elmúlt egy hónapban!

Remélem azért nem felejtettetek el és ha végre magamhoz térek, még lesz aki olvas...!

2008. szeptember 18., csütörtök

Rántott csillagtök metélőhagymás dzsa-dzsa krumplival


Ez az étel még nyáron készült, amikor egy szép napon rám mosolyogtak a helyes kis csillagtökök egy boltban. Rögtön vettem is kettőt, majd otthon nekiláttam bepanírozni őket. Igen ám, de ezeket a drágaságokat nem olyan egyszerű ám megpucolni mint ahogy azt én gondoltam... állítom, több ideig bajlódtam ezzel a művelettel, mint a panírozással és a sütéssel összesen.

A receptek alapjai már felkerültek korábban a blogra. A tököt "hagyományos" (vegán módon) rántottam ki és bő olajban sütöttem. A dzsa-dzsa krumpli pedig annyiban tér el a korábbi változattól, hogy ebben nincs vöröshagyma. A készítés lépései közül kimarad a vöröshagyma pirítása és jön helyette egy másik: amikor kész a krumpli, a megmosott és ollóval összevagdosott friss metélőhagymát hozzákeverem a krumplihoz majd az egészet még egy kis időre lefedem, hogy a gőzben egy picit megpuhuljon a hagyma, ne ropogjon a krémesre puhult krumpli között.

Jó étvágyat!

Kenyeret is sütöttem ám...


Szombaton kitaláltam, hogy ha már annyira ráérek, kipróbálok egy olyan kenyérreceptet amit dagasztani kell. Elővettem hát a Szakácsok könyvét, gondosan áttanulmányoztam benne a kenyérsütés lépéseit, majd nekiláttam.

Kiválasztottam egy sima kenyérreceptet, majd annyit változtattam, hogy a fele lisztet teljeskiőrlésú tönkölyliszttel helyettesítettem. A dagasztós kenyérnek szerintem több baja is van. Először is iszonyú sokáig készül: bekevered a tésztát, hagyod 10 percig állni, majd 10 perc dagasztás, megint áll 10 percet, majd megint dagasztás, majd áll 30 percet, majd utoljára is dagasztod, majd még 30 perc kelés, majd formába teszed és még másfél óráig kel, majd megsütöd... kinek van hétköznap ennyi ideje??? Ráadásul az eredménytől én nem voltam elájulva. A héja nem olyan ropogós mint a DNK kenyéré és a belseje sem olyan egynemű és buborékos. Egyszóval nekem nem ízlett. (még szerencse hogy Párocskámnak igen, így nem kellett azonnal a kukában kikötnie)

Most nem teszem fel a receptet, de ha igény van rá, pótolom!

Isteni csokoládétorta


A minap egy hirtelen ötlettől vezérelve kora délután meghívtam magamhoz az egyik legjobb barátnőmet. Amint letettük a telefont, azon kezdtem gondolkodni, hogy akkor most mit is süssek. Szerencsére rátaláltam egy remek receptre Katanyakánál és végül ezt készítettem el. Mivel a recept pontos leírása szerepel az ő oldalán, úgy gondoltam én már nem írom le. Álljon itt viszont a kép ami bizonyítja, hogy milyen mennyei ez a csokitorta!

Köszönet a receptért!

u.i.: én nem készítettem krémet hozzá, hanem egy kis lekvárral kentük meg a tetejét. Szerintem pont olyan íze van, mint a Sacher tortának, csak az tele van tojással...

Brokkolikrémleves


Az utóbbi időben egy kicsit el voltam veszve: elkezdődött a suli és azt se tudom hol áll a fejem. De azért főzök ám és fényképezek is, hogy majd egyszer ha nagyon ráérek feltegyem ide.

Ez a recept Hétfőre 2 főre című könyvből származik és Párocskámnál hatalmas sikert aratott. Érdemes kipróbálni!

Hozzávalók:

- fél kg brokkoli

- 2 fej vöröshagyma

- 1 gerezd fokhagyma

- 2 dl szójatejszín

- só, bors, szerecsendió

- 1 zöldségleves kocka

A recept nagyon egyszerű. Az apróra vágott hagymát kevés olajon üvegesre pároljuk, majd hozzáadjuk a brokkolit és felöntjük annyi vízzel, hogy ellepje. Beletesszük a zöldségleves kockát és puhára főzzük. Ezután kerül bele a fokhagyma, a só, a bors és az őrölt szerecsendió (ezzel óvatosan bánjunk, mert nagyon markáns az íze, kihagyni viszont semmiképpen nem érdemes), majd jöhet a botmixer. Krémes állagúra turmixoljuk, hozzáöntjük a szójatejszínt, majd újra átkeverjük. Újra forralni nem kell, tálalhatunk!

Jó étvágyat!

2008. szeptember 10., szerda

Kihagyhatatlan...

Tegnap este rábukkantam egy kihagyhatatlan lehetőségre és szeretném megosztani veletek. Az Alexandra könyváruházban szeptember 30-ig egyes kijelölt könyvek 50% kedvezménnyel kaphatók. Sajnos a kínálatban nem sok szakácskönyv szerepel. Ez talán nem is sajnos, mert nekem így is sikerült tegnap közel 10000 Ft-ot ott hagynom. Így sikerült szert tennem két varázslatos könyvre:

Mártások kislexikona: a könyv egy komplett gyűjteménye a mártásoknak, csatniknak. Annyi recept van benne, hogy azt el se akartam hinni amikor otthon egy kicsit jobban átnéztem. Most 1350 Ft-ért kapható.


Szakácsok könyve: ez egy nagyon drága (eredetileg 13000 Ft) és nagyon igényes könyv. Kb. 700 színes A4-es oldal, tele a világ legjobb mesterszakácsainak különleges fortélyaival. Jó néhány őszi estére biztosítja az olvasnivalót. Jelenleg 6500 Ft-ért kapható.

Akinek tehát van egy kis szabad tőkéje feltétlenül látogasson el a napokban az Alexandrába. Szerintem megéri!

2008. szeptember 8., hétfő

Visszatértem...

Lassan vége a nyárnak, kezdődik a suli, úgyhogy vissza kell rázódnom a mindennapokba. De előtte egy kis beszámoló a nyár gasztronómiai részéről...

Idén Korfu szigetén nyaraltunk, amit már korábban említettem. Azt viszont még soha nem meséltem, hogy imádom a görög konyhát, a görög ízeket. Ezért idén egy komplett fűszerkollekcióval tértem haza. A fűszerek többsége keverék és eredetileg "húsokra való", így még alaposan végig kell gondolnom, mihez is fogom felhasználni őket, de nem bánom. Az eredményről pedig hamarosan olvashattok!

Napokon belül tehát újult erővel vágok bele a mindennapi főzőcskébe és természetesen mindenről beszámolok!

2008. augusztus 12., kedd

Ezer éve jártam erre...

Ennek pedig nagyon egyszerű oka van: nyaralni voltam. 12 csodás napot töltöttem Párocskámmal és szüleimmel Korfu szigetén.

Most viszont keményebb napok várnak rám, mert augusztus végén nyelvvizsgázom, emiatt pedig Pesten leszek a kis lakásomban, hogy csendes magányomban nyugodtan készülhessek az utolsó napokban. Ott viszont nincs internet, ezért is írok most. Előreláthatólag ugyanis nem fogok tudni szeptemberig újra internet elé ülni, de utána ígérem visszajövök és mindent ott folytatok ahol abbahagytam!

Mindenkinek további szép nyarat és jó pihenést, szeptemberben remélem újra találkozunk!

2008. július 29., kedd

Brokkoli "pörkölt" dzsa-dzsa krumplival


A következő étel elég sokoldalúra sikeredett. A brokkoliból pörköltet készítettem, ami a végére úgy nézett ki mint egy főzelék, majd mikor már azt hittem semmi különös nem történhet vele (már az is elég különös, hogy egy pörkölt főzelékké változik) hazajött Anyukám, aki végül szendvicskrémként ette... A lényeg, hogy mindenkinek ízlett.

A köret pedig az aktuális kedvencem, gyakorlatilag mindig ezt enném ha lehetne. Egyik recept sem szakácskönyvből való: a pörkölt egy "majd lesz belőle valami mire elkészül" recept, a krumplit pedig a Nagymamám receptje alapján készítettem, aki még mindig azt hiszi, egyszer még belehalok a vegánságba...

Hozzávalók a pörkölthöz:

- egy csomag fagyasztott brokkoli

- néhány fej vöröshagyma

- néhány gerezd fokhagyma

- só, vegamix

- 2 dl szójatejszín

- néhány evőkanál liszt

- kevés pirospaprika

A vöröshagymát apró kockákra vágjuk és kevés olajon üvegesre pároljuk. Ezután hozzáadjuk a pirospaprikát, egy kis vizet, majd beletesszük a brokkolit és felöntjük valamennyi vízzel. Vigyázat, ha sok a víz, soha nem lesz sűrű a szaft, mert nem fog elfőni. Belekerülnek a fűszerek, majd lefedve addig főzzük, amíg a brokkoli meg nem puhul. A végére teljesen szét fog esni, de nem baj, az íze megmarad. A legvégén tesszük bele a szójatejszínt, amibe néhány evőkanál lisztet kevertünk. Hagyjuk egyet rottyanni és már kész is van.

Hozzávalók a dzsa-dzsa krumplihoz:

- néhány fej vöröshagyma

- 1 kg krumpli

- só, vegamix

A krumplit meghámozzuk és vékony szeletekre vágjuk. Az apró kockára vágott hagymát üvegesre pároljuk, vigyázva hogy ne barnuljon meg. Ha a hagyma jó, hozzáadjuk a krumplit és a fűszereket és lefedve, néha megkeverve puhára pároljuk. Ezt a köretet érdemes teflon edényben készíteni, mert minden egyébben annyira leragad, hogy utána órákig súrolhatjuk az edényt.

Jó étvágyat!

Gyümölcsös kuszkusz


A kuszkusz egy nagyon okos találmány: villámgyorsan elkészül és gyakorlatilag bármilyen ízesítéssel készíthető, mivel önmagában se nem édes, se nem sós. Az egyik kedvencem ez a recept, egyrészt mert édes, másrészt pedig könnyen variálható. Általában meggyel (ebből egy befőttes üvegnyi kell) vagy barackkal készítem, de lehet bele tenni bármilyen gyümölcsöt, akár többfélét is egyszerre. Az eredeti recept a Stahl konyhája című tv-műsorból származik.

Hozzávalók:

- 150 g kuszkusz

- 3 evőkanál nádcukor

- 2,5 dl szójatej

- 1 teáskanál fahéj

- 2 dl szójatejszín

- 2 csomag habfixáló

- gyümölcs tetszés szerint

Az elkészítés nagyon egyszerű. A kuszkuszt beleöntjük egy tálba és a fahéjjal elkeverjük. A szójatejet felforraljuk, beletesszük a cukrot, ráöntjük a kuszkuszra, egy kicsit elkeverjük, majd 15 percre lefedjük. Ezalatt a kuszkusz teljesen beissza a tejet. Amíg ez megtörténik, felverjük a tejszínt a két csomag habfixálóval. Nekem még sosem sikerült olyan szójatejszínt vennem, amiből kemény felvert hab lett, ezért kell a habfixáló. Ha letelt a 15 perc levesszük a fedőt az edényről és megvárjuk amíg kihűl a kuszkusz. Ha kihűlt, óvatosan hozzákeverjük a darabokra vágott gyümölcsöt és a tejszínt, majd hűtőben hagyjuk egy kicsit összeállni. Ugye milyen egyszerű?

Jó étvágyat!

2008. július 24., csütörtök

Máktorta


Néhány napja rámtört az "úgy ennék valami édeset, de azonnal" érzés, úgyhogy muszáj volt sütnöm valamit. Amióta vegán vagyok, nem lehet csak úgy benyúlni a szekrénybe egy szelet csokiért, vagy egyéb nyalánkságért és nem szaladhatok el a legközelebbi cukrászdába egy szelet sütiért. És persze ahogy lenni szokott, ez a pillanat mindig este jön el, amikor már nem sok kedve van az embernek órákig bíbelődni a konyhában valami rafinált édességgel.

Leültem tehát a gép elé, és addig fel sem álltam amíg meg nem találtam ezt a receptet. Egyszerű, finom és pillanatok alatt elkészül! Az eredeti recept megtalálható Veránál (ezért felesleges lenne még egyszer legépelni), ezen csak annyit változtattam, hogy nem tettem bele mazsolát, mert azt nálunk mindenki csak magában szereti, illetve a végén jó vastagon megkentük házi barack lekvárral, ami nagyon jót tett neki!

Tarkabab leves


Nyár van, szezonja a tarkababnak. Szerencsés vagyok, mert a nagyszüleim falun élnek és a kertben minden évben terem többek között ez a babfajta is. Én személy szerint imádom, elsősorban levesnek elkészítve, mert megfőve annyira krémes lesz belülről minden babszem, hogy az valami fantasztikus... és persze nem elhanyagolható szempont, hogy szerintem ez a világ legegyszerűbb levese, majd meglátjátok miért!

Hozzávalók:

- 250 g tarkabab (ha friss, akkor semmi dolgunk nincs vele, ha viszont szárazon várásoljuk, akkor egy teljes éjszakára be kell áztatni mielőtt elkészítjük)

- 4 szál sárgarépa

- 2 szál fehérrépa

- 1 fej vöröshagyma

- néhány gerezd fokhagyma

- 2 db zöldségleves kocka

- só, vegamix

- a rántáshoz: olaj, liszt és pirospaprika

Az egyszerűsége abban rejlik, hogy nem kell mást tenni, mint a babot, az összevágott fehér- és sárgarépát, az egész vöröshagymát és a fokhagymát beletesszük egy lábasba, felöntjük vízzel, majd feltesszük fedő alatt főni. Amint a víz átmelegedett, beletesszük a leveskockát, a sót és a vegamixet és mindaddig békén hagyjuk, amíg minden zöldség meg nem puhul. Menet közben, mielőtt szétfőne, kiszedjüka a hagymaféléket, a végén pedig rántást készítünk: kis olajon megpirítjuk a pirospaprikát és a lisztet, majd folyamatos kevergetés közben a leveshez öntjük. Hagyjuk hogy még egyet rottyanjon és már kész is van. Tálaláskor szójatejszínnel ízesíthetjük!

Jó étvágyat!

2008. július 23., szerda

Rendeltük...


Szombaton egy ebéd keretein belül sor került a hivatalos eljegyzésünkre. Ebből az alkalomból tortát rendeltünk Szeged egyetlen vegetáriánus étterméből és azt kell mondanom, hogy teljesen meg vagyok elégedve:

- a torta gyönyörűen nézett ki és ízletes is volt

- bármilyen ízesítéssel elkészítik, külön választhattam, hogy milyen piskótát, krémet és díszítést készítsenek (a képen látható torta csokis piskóta, csokis krémmel és gyümölcsös díszítéssel)

- sőt, még a növényi tejről is dönthettem, a választék: szójatej, rizstej és tönkölytej (én a rizstejet választottam, mert a szóját annyira nem szeretem, a tönkölyt pedig még nem kóstoltam)

Egyszóval, mindenkit csak arra tudok bátorítani, hogy próbálja ki, megéri!

2008. július 18., péntek

Dagasztás nélküli kenyér


Azt hiszem, szerencsésnek mondhatom magam. De az is lehet, hogy csak jókor találtam ki, hogy végre itthon kéne megsütni a kenyeret és nem a boltit enni. Merthogy mire erre rájöttem, szinte minden kedves blogger kollegina túl van már néhány próbálkozáson és mindenkinek van egy bevált receptje...

Ezek közül választottam ki egyet, nevezetesen Dolce Vita dagasztás nélküli kenyerét. Ezúton is köszönet érte, főleg azért, mert életem első kenyere olyan jól sikerült, amilyenről nem is álmodtam!


Mivel a pontos recept megtalálható az említett honlapon és mivel én jó tanuló módjára mindent pontosan az előírtak szerint csináltam, nem írom le a receptet, de mindenkinek sok szeretettel ajánlom!

Gurulnak az üveggolyók...


Üveggolyók gurultak hozzám Verától, amiket köszönök szépen! Jó azt érezni, hogy bekerültem egy kis "csapatba"! A golyók továbbgurulnak Piszkéhez, Balzsamhoz és Siccikéhez, remélem legalább akkora örömet okozva Nekik, mint amekkorát okoztak nekem! Na, lássuk mi sül ki belőle!

A - arany, amulett

Á - álom, ánizs

B - babóca, bio

C - cinege, cikória

Cs - csoda, csomag

D - darab, diadal

Dz - ..., ...

Dzs - dzsem, dzsinn

E - eljegyzés, esküvő

É - ének, értelem

F - fülemüle, fagyöngy

G - galagonya, görögdinnye

Gy - gyönyörű, gyakorlás

H - hóvirág, hófödte

I - ibolya, indián

Í - írott, írisz

J - jótündér, jacuzzi

K - kenyér, kalap

L - lenge, lágy

Ly - lyuk, ...

M - mandula, mondóka

N - nefelejcs, nárcisz

Ny - nyuszi, nyár

O - okos, olló

Ó - ólom, óváros

Ö - öröm, öntörvényű

Ő - ősz, őzike

P - puszedli, puszi

Q - quattrocento, ...

R - róka, remek

S - sütemény, serény

Sz - szép, szabad

T - tenyér, titok

Ty - tyúk, tyutyu

U - udvarol, unatkozik

Ú - úriember, út

Ü - üzenet, üzlet

Ű - űr, űz

V - vegán, vonat

W - walkman, winchester

X - xilofon, x-láb

Y - yen, yuppie

Z - zab, zene

Zs - zseb, zsenge

2008. július 15., kedd

Almás rétes, mákos rétes


A legegyszerűbb és leggyorsabb vegán édesség amit eddig csináltam, ez a rétes. A réteslapokat készen veszem, annyira azért nem vagyok türelmes és profi szakács, hogy magam nyújtsam őket, így csak a tölteléket kell elkészíteni. Almásat és mákosat készítettem, de gyakorlatilag bármivel meg lehet tölteni.

Hozzávalók:

- 12 réteslap

- 4 db alma

- nádcukor (mennyiségét úgy kell kiszámítani, hogy ha lereszeljük az almát, akkor megmérjük és 1 kg almához 20 dkg cukor kell)

- fahéj (ízlés szerint)

- 15 dkg mák

- 10 dkg nácukor (por alakú)

- margarin

A máktöltelék elkészítése a legkönnyebb: ledaráljuk a mákot, hozzákeverjük a porcukrot, majd néhány evőkanál vizet, hogy nedves legyen a mák. Az almatöltelékhez összekeverjük a lereszelt almát, a cukrot és a fahéjat, majd addig pároljuk a keveréket mérsékelt lángon, amíg az alma leve el nem párolog. Ha a töltelék kihűlt, akkor készíthetjük a rétest. A rétes összeállításánál fontos, hogy nagyon gyorsan dolgozzunk!

A rétest a következőképpen állítjuk össze:

1. egy nedves (nem vizes !) konyharuhára ráteszünk egy réteslapot és alaposan megkenjük olvasztott vajjal

2. a megkent lapra, réterítünk egy másikat és az egészet megfordítjuk úgy, hogy az új lap legyen alul

3. ezt még egyszer végrehajtuk, így összesen 3 lapunk lesz összeragasztva (a harmadik tetejét már nem vajazzuk)

4. valamelyik töltelék felét a réteslapra tesszük kb. az alsó harmadához, középre és kis téglalap alakot formázunk belőle

5. a lapokat először balról hajtuk rá a töltelékre, majd jobbról, végül pedig a magunk felőli részt is ráhajtjuk, így a töltelék teljesen be lesz fedve és "felette" (vagyis nem köztünk és a töltelék között) van már csak tészta

6. a töltelékes részt addig hajtogatjuk a maradék tészta irányába, hogy egy kis batyut kapjunk (hagyományos rudat is készíthetünk, de nálunk a család ezt a formát jobban szereti, mert a tészta nem szárad ki annyira és a töltelék nem folyik ki)

7. a kész batyu tetejét megkenjük olvasztott vajjal

8. kb. 175 fokon sütjük, amíg szép barna nem lesz

9. négybe vágva tálaljuk

Jó étvágyat!

u. i.: Néhány nappal később meggyeset is csináltam: a meggyet kimagozzuk és gyengéden kinyomkodjuk, majd a betöltéskor alá egy kis búzadarát, felé pedig nád porcukrot hintünk!

Zöldségleves


Azt hiszem, egy kicsit elhanyagoltam az elmúlt héten a blogot, de sűrűn telik a nyár: kondizni járok, nyelvvizsgára készülök és szervezem az eljegyzési ebédet, valamint az esküvőt. De azért főzök is ám és fényképezek szorgosan, hogy ha van egy kis időm, akkor megoszthassam veletek a kreálmányokat!

Ez a leves egy hagyományos zöldségleves, amolyan mindent bele. Amióta vega vagyok, sokkal több zöldséget teszek a levesbe és általában nem főzök hozzá tésztát, mert a tojás nélküli tésztát külön kell megfőzni és csak evéskor lehet hozzátenni a leveshez, mert különben mire kihül a leves, szétmálik a tészta. Hát, az nem valami gusztusos.

Hozzávalók:

- 250 g zöldborsó

- 250 g apró karfiolrózsák

- 2-3 szál répa (attól függ, hogy mekkorák)

- 2 szál fehérrépa

- 2 egész karalábé

- 1 fej vöröshagyma (egészben, ezt a főzés végén kivesszük)

- néhány szem fokhagyma (ezt is kiszedjük a főzés végén)

- só, vegamix

A zöldségeket összeaprítjuk, majd a répát és a fehérrépát egy kis olajon megpirítjuk. Ezt követően beletesszük a többi zöldséget, felöntjük vízzel, majd beletesszük a fűszereket és addig főzzük, amíg a zöldségek meg nem puhulnak. A hagymákat ne felejtsük el kivenni!

Egy apró trükk: mivel a fokhagymát ki szeretnénk venni, jó ha nem esik szét. Ezt úgy lehet megoldani, hogy egy fémből készült, kerek, eredetileg tea készítésére használható kis tartóba tesszük, ami azért is praktikus, mert általában van rajta egy lánc a végén pedig egy kis akasztó, így belelógatva a levesbe felakaszthatjuk a fazék szélére és nem esik bele a levesbe.

Jó étvágyat!

2008. július 9., szerda

Guacamole pirítóssal


Az avokádóval egyszer régen már próbálkoztam, de akkor annyira nem ízlett, hogy egy falat után a maradék a kukában végezte... Most azonban tettem még egy próbát és szendvicskrémet készítettem belőle. Akkora sikert aratott, hogy Párocskám már csak "sláger-étel"-nek hívja és állandóan azt kérdezi ha elfogy, hogy mikor csinálok megint... :)

Hozzávalók:

- egy nagyon-nagyon érett avokádó (vajpuhának kell lennie)

- egy negyed citrom leve

- só, fokhagyma

Az avokádót félbevágjuk és egy kiskanállal kikanalazzuk a belsejét. Hozzáadjuk a többi hozzávalót, majd egy villa segítségével összetörjük és egyenletes krémet készítünk belőle. Pirítósra kenve tálaljuk.

Jó étvágyat!

2008. július 7., hétfő

Pay it forward...

Látom, egyre nagyobb méreteket ölt ez a remek játék, úgyhogy azt gondoltam, én is beszállok.

A játékról pár szó:

- aki jelentkezni szeretne, annak bloggal kell rendelkeznie és neki is meg kell ajándékoznia 3 másik bloggert/bloggerinát
- az első három jelentkező ajándékot kap tőlem az elkövetkezendő 365 nap valamelyikén

Szóval, várom a jelentkezőket!!!

u.i.: azért remélem még van akinél nem teltek be a helyek, mert ha jól látom, igazából már egy hónapja hogy elindult a játék... csak nem maradok ajándék nélkül?!

Almás pite


Hát igen... egy újabb édesség! Mivel imádom a sütiket, íme egy következő recept. Ez ugyan megint nem túl diétás és nem is reform, de a teljes kiőrlésű lisztből készült sütemények nekem még egyszer sem sikerültek jóra. Mindig tömör és száraz, soha nem puha és légies.

Ezt a sütit egy régi szakácskönyvben találtam és első alkalommal sütöttem. Miután kész lett, persze jöttek a rokonok mindenféle jótanáccsal, hogy hogyan lehetne minél kevesebb idő alatt elkészíteni. Majd legközelebb kipróbálom őket! A sütinek egyébként hallatlan sikere volt, szinte az utolsó kockáig elfogyott az összes néhány óra alatt!

Hozzávalók:

- fél kg liszt

- 250 g növényi margarin

- néhány evőkanál rizstej

- egy kg reszelt alma (reszelés után kell mérni, mert nekem kb. 1,5 kg almából lett egy kiló "reszelék")

- 20 dkg nádcukor

- fahéj

A lisztet, margarint és a rizstejet összegyúrjuk, nyújtható masszát kell kapnunk. Az almát miután lereszeltük, beletesszük a cukrot, a fahéjat és addig pároljuk, amíg elfő a leve, így nem fogja eláztatni a tésztát. (itt máris van egy egyszerűsítő rokoni jótanács: a tölteléket úgy is elkészíthetjük, hogy az almát egy kicsit előbb lereszeljük, majd ha már kész a tészta, kinyomkodjuk az alma levét, hozzáadjuk a cukrot és a fahéjat - ebben az esetben nem kell párolni, így rengeteg időt megspórolunk vele, arra azonban figyeljünk, hogy ha ezt a módszert választjuk, akkor az alsó tésztára a töltelék alá szórjunk egy kevés búzadarát, nehogy elázzon a tészta az almában maradt nedvességtől)

A tésztát két részre osztjuk és mindkettőt kinyújtjuk. Egy kikent, kilisztezett tepsibe úgy tesszük bele az alsó tésztalapot, hogy legyen pereme, ne jöjjön ki a töltelék, majd belesimítjuk az almát, végül pedig ráborítjuk a másik tésztalapot és az oldalát egy kicsit hozzányomkodjuk az alsó lap által képzett peremhez. Villával meszurkáljuk és megkenhetjük egy kis rizstejjel a tetejét, de ez nem feltétlenül szükséges. Kb. 175 fokon sütjük.

Jó étvágyat!

Kókuszgolyó


Egy igazi klasszikus vegánosan. Amióta nem ehetek tejet és tojást, talán még sokkal jobban kívánom az édességet, mint azelőtt. Mindig édesszájú voltam, de most hogy nem lehet, állandóan süteményeket ennék...

Hozzávalók:

- egy csomag darált háztartási keksz

- porcukor (tudom, nem valami egészséges, de a darált nádcukor olyan nehezen olvad, hogy szerintem megmaradna ropogós darabokban)

- kakaópor

- rumaroma (bátrabbak rumot is használhatnak)

- kókuszreszelék

- 6 dl rizstej

Az elkészítés nagyon egyszerű és ráadásul akinek kicsi gyermeke van, igazán jó móka lehet együtt készíteni. A hozzávalókat a kókuszreszelék kivételével összegyúrjuk, kis golyókat formázunk belőle és meghempergerjük a kókuszreszelékben.

Jó étvágyat!

Zöldborsó főzelék indiai rántott karfiollal


Úgy érzem, legalább ezer év telt el a legutolsó bejegyzésem óta. Már éppen kezdtem bűntudatot érezni, hogy cserben hagyom a frissen szerzett olvasóimat. Távollétemnek két oka van: egyrészt a múlt hét folyamán néhány napot Pesten töltöttem Párocskámmal, másrészt pedig valami gond van a géppel, ezért napok óta nem sikerült életet lehelni belé. De most itt vagyok és egy remek ebédnek valót hoztam. A főzelék ismerős lehet, egy hete pont ezt készítettem el zöldbabból. De hát mit tegyek, ha ezt rendelte a család? :)

Hozzávalók a borsófőzelékhez:

- fél kg zöldborsó

- vegamix, fokhagyma, só

- pirosparika, olaj, víz

A zöldborsót és a fűszereket egy kis vízen feltesszük párolódni. Amikor már egész puha, elkészítjük hozzá a rántást: egy kis olajon megpirítunk néhány evőkanál lisztet és egy-két teáskanál pirospaprikát, majd óvatosan, folyamatos kevergetés mellett a zöldborsóhoz adjuk. Rottyanási főzzük és melegen tartjuk tálalásig.

Hozzávalók az indiai rántott karfiolhoz:

- egy egész karfiol

- vegamix, fokhagyma, só, kurkuma, gyömbér

- liszt

- olaj

- zsemlemorzsa

A karfiolt rózsákra szedjük és puhára pároljuk. A rántást két lépésben készítjük el: először egy palacsintatészta sűrűségű masszát készítünk lisztből, vízből és a fűszerekből és ebben mártjuk meg a karfiolt, majd pedig meghempergerjük zsemlemorzsában és forró olajban aranybarnára sütjük.

Jó étvágyat!

2008. június 30., hétfő

Zöldbab főzelék zöldséges fasírttal


A vasárnapi ebéd az én feladatom lett az elmúlt hétvégén, úgyhogy végre igazi vegán ebédet evett az egész család, nem csak én. Az alapanyagok adottak voltak: a cukkinit néhány napja vettem a piacon, a zöldbab pedig a nagyszüleim kertjében termett, úgyhogy igazán friss. Úgy döntöttem, zöldbab főzeléket készítek és zöldséges fasírtot. A fasírt receptjét a Napfényes receptek sorozat egyik füzetéből vettem (ha lesz időm, feltétlenül írok ezekről a nagyszerű füzetekről) és egy kicsit átalakítottam.

Hozzávalók a főzelékhez:

- kb. fél kg friss zöldbab

- egy kis olaj, liszt és pirospaprika a rántáshoz

- némi víz

- vegamix, só és fokhagyma

A babot először felöntjük vízzel (azért ne lepje el teljesen, mert akkor nagyon sok leve lesz a főzeléknek) beletesszük a fűszereket és fedő alatt egészen puhára pároljuk. Ha a bab már jó, elkészítjük a rántást: egy kis olajon megpirítjuk a lisztet és a pirospaprikát. (tudom, ez nem valami egészéséges, de legalább vegán) A rántást óvatosan, folyamatos kevergetés mellett hozzáadjuk a zöldbabhoz, majd a tűzön hagyjuk amíg rottyan egyet és már kész is vagyunk.

Hozzávalók a zöldséges fasírthoz:

- egy nagy cukkini

- egy csomag répa

- egy nagy karalábé

- vegamix, só és fokhagyma

- liszt, kukoricakeményítő

- 2 dl apró szemű zabpehely

- 3 dl víz

- zsemlemorzsa

A zöldségeket meghámozzuk, lereszeljük és fedő alatt, kicsi vízzel és a fűszerekkel félpuhára pároljuk. A zabpelyhet először szárazon megpirítjuk egy kicsit, majd felöntjük 3 dl vízzel és hagyjuk hogy beszívja. Ha mindkét edény tartalma kihűlt, a zöldségekről leöntjük a levet, összekeverjük őket és addig adunk hozzá felváltva lisztet és kukoricakeményítőt, amíg formázható masszát kapunk. A masszából kis gombócokat készítünk, beleforgatjuk zsemlemorzsába és forró olajban kisütjük. Nagyon finom!

Jó étvágyat!

2008. június 28., szombat

Csokoládés krémmel töltött piskóta


Tegnap valami édesre vágytam, úgyhogy elővettem a már korábban említett süteményes könyvet (Sütemények - hagyományosan egészségeset) és addig nézegettem, amíg nem találtam benne valami ihletadót. Végül kiválasztottam egy piskóta receptet és egy krém receptjét amit egy kicsit átalakítottam. A végeredmény finom lett, de szerintem egy kicsit tömör és száraz. A krém viszont nagyon jó!

Hozzávalók a piskótához:

- 40 dkg teljes kiőrlésű tönkölyliszt

- 10 dkg fehér tönkölyliszt

- 10 dkg nádcukor

- 1 csomag sütőpor (az eredeti recept 1 evőkanál szódabikarbónát ír, de nekem az most sajnos nem volt itthon)

- 4-5 dl víz

- 8-10 dkg olaj

A hozzávalókat kézi robotgéppel alaposan elkeverjük, az a cél, hogy könnyű tésztát kapjunk. A masszát margarinnal kikent, kilisztezett tepsibe öntjük és előmelegített sütőben kb. 175 fokon 40-45 percig sütjük. Ha kihűlt, egy cérna segítségével két lapra vágjuk és belülről megtöltjük a krémmel, majd kívülről is bevonjuk vele. Én a végén szórtam a tetejére egy kis kókuszreszeléket, ami az ízén is érezhető és jól mutat a sötét krémen.

Hozzávalók a krémhez:

- 0,5 l szójatej

- 6 dkg kukoricakeményítő

- 15 dkg nádcukor

- vanília aroma

- néhány evőkanál cukrozatlan kakaópor (ez helyettesíthető karobporral is, bár én jobban szeretem a csokoládé ízét)

A krém hozzávalóit egy kisebb lábasban csomómentesen elkeverjük, majd sűrű krémet főzünk belőle. Ha kihűlt, akkor belekeverünk 2 dl felvert szójatejszínt, így a krém lágyabb lesz. Vigyázzunk, ha a krém túl lágy, akkor ki fog folyni a két lap közül! Azt hiszem ha több szójatejszínt teszünk bele és gyümölcsökre halmozzuk, finom poharas krémet lehet készíteni belőle!

Jó étvágyat!

2008. június 26., csütörtök

Zöldséges tortilla


Ahogy az már egy korábbi bejegyzésemből kiderül, eddigi "szakácskodásom" során egyetlen egyszer próbáltam tortillát sütni, de csúfos kudarcot vallottam. A tészta egész egyszerűen nem akart összeállni gyúrható tésztává. Most is ugyanabból a receptből dolgoztam (forrás: Gabonaételek - a nap ajándékai) de másik gyártmányú liszttel, ezért azt gondolom, hogy nagyon nem mindegy, milyen lisztet használunk.

Hozzávalók (2 személyre):

- 250 g kukoricaliszt

- olaj

- kevés só

- annyi víz, hogy gyúrható masszát kapjunk

- zöldségek (mi raktunk bele csíkokra szelt káposztát, piros kaliforniai paprikát, karikákra vágott paradicsomot és újhagymát, de gyakorlatilag bármilyen zöldséggel megtölthető)

- veganez (ez is helyettesíthető bármilyen öntettel)

A kukoricalisztet összekeverjük az olajjal és a sóval. A vizet addig adagoljuk hozzá, amíg gyúrható tésztát kapunk. Kerek lapokat nyújtunk belőle, ami úgy a legegyszerűbb, hogy fogunk egy gombócnyi tésztá, betesszük két uzsonnás zacskó közé és egy kemény fedeles könyvet rányomva összelapítjuk. A zacskó könnyedén lehúzható róla. A tortillákat olaj nélkül, teflon serpenyőben kell megsütni és még melegen formázni. Ezután már csak a töltés és az evés élvezete van hátra!

Jó étvágyat!

Málnás turmix


A minap ellátogattam Szeged egyetlen vegetáriánus éttermébe, ahol olyan mennyei szójatejes turmixot ittam, hogy másnap mindenképpen vissza kellett mennem és inni még egy pohárral... Innen jött az ötlet, hogy reggelire turmixot készítsek. Hisz egy fülledt, meleg nyári napon nincs más ami jobban esne egy frissítő turmixnál! Csak egy turmixgép, néhány hozzávaló és pár perc szükséges és mindenkit elvarázsol az eredmény: a nyár ízei jeges változatban!

Hozzávalók:

- egy marék friss málna (megmosva!)

- egy fél csomag vaníliás cukor (még jobb ha van nádcukor és vanília aroma, de nekem sajnos most épp elfogyott)

- jég (csak az erős turmixgépek képesek elbánni a jéggel, úgyhogy vigyázzunk, nehogy tönkretegyük a gépet)

- néhány kanál szójatejpor (helyette használhatunk dobozos szójatejet is, bár én ezt a fajtát jobban szeretem mert olcsóbb és szabályozhatom, hogy milyen sűrű tejet szeretnék)

- egy kis víz

Semmi más dolgunk nincs, mint bepakolni a hozzávalókat a turmixgépbe és jöhet a turmixolás! A málna helyett használhatunk gyakorlatilag bármilyen gyümölcsöt: epret, banánt, bogyós gyümölcsöket, amit csak szeretnénk!

Jó étvágyat!

2008. június 25., szerda

Vegán szakácskönyvek - 2. rész


A sorozat folytatódik...! A második szakácskönyv amit megvettem igazából nem is egy szakácskönyv, hanem egy süteményes kötet, a címe Sütemények - hagyományosan egészségeset! Ezt a könyvet is a Napfényes Élet Alapítvány adta ki és annyira új, hogy most kezdik csak árusítani. Legkönnyebben közvetlenül az alapítványon keresztül szerezhető be.

Ahogy azt már megszokhattuk, az elején bevezető olvasmányok találhatók, majd a tészta jellege alapján csoportosítva (kelttészták, leveles tészták és házi sütemények, torták és piskótatészták, piskóták, kevert és gyúrt tészták, sós tészták) találhatók a receptek. A képek fantasztikusak, szinte nincs is olyan recept amit ne szeretne az ember rögtön kipróbálni!

Ez a kötet annyira új, hogy még nem sütöttem belőle semmit, de ami késik nem múlik! :)


Vegán szakácskönyvek - 1. rész


Ahogyan azt korábban ígértem, megírom, hogy milyen vegán, tehát tisztán növényi alapanyagokat felhasználó (hús, tej és tojás nem szerepel a receptekben) szakácskönyveket sikerült beszereznem!

Az első könyv a Gabonaételek - a nap ajándékai címet viseli és a Napfényes Élet Alapítvány gondozásában 2007-ben jelent meg. Gyűrűs kötésű és telis-tele van színes fotókkal, ami nagyon inspiráló... :)

Felépítését tekintve is praktikusnak mondható: az első részben bemutatja a felhasznált gabonákat (rizs, árpa, köles, rozs, zab, kukorica, búza és hajdina) és hasznos tippeket ad a felhasználásukhoz, majd gabonák szerint csoportosítva rengeteg recept szerepel benne.

Eddig csak két dolgot próbáltam ki belőle: a tortillát ami csúfos kudarcba fulladt (hát igen... a főzőtudományom még hagy némi kívánnivalót maga után...) és a zabropogóst ami nagyon finomra sikerült!

Persze rengeteg olyan recept van benne amit a közeljövőben tervezek elkészíteni, de hogy melyek ezek, az legyen egyelőre titok, úgyis írok majd róluk...! :)

Vega lettem...

Mindenkinek megvan a maga története, hogy miért és hogyan lett vegetáriánus... nekem is!

Az én történetem kb. két éve egy horvátországi nyaraláson kezdődik, ahová magammal vittem a Testkontroll című könyvet, melyben a szerző részletesen leírja, hogy miért is nincs szükségünk húsra... Na, ez nekem elég is volt, már a nyaralás során sem ettem húst! Ettől kezdve, egy fél éves megszakítással, amikor csirkét és halat ettem, nem fogyasztok húst.

Ehhez jött, hogy egy éve tojásallergiát, néhány hete pedig tejallergiát állapítottak meg nálam. Ezek az allergiák ha felnőtt korban alakulnak ki, nem múlnak el és a kezelésük annyi, hogy semmi olyat nem szabad enni, amiben akár nyomokban is van tojás vagy tej. Egyszóval: vegán lettem!

Először kicsit szokatlan volt a gondolat és őszintén szólva meg is ijedtem, hogy akkor most mit is fogok enni, de aztán hamar rájöttem, hogy szinte bármit el lehet készíteni vegán módon. Mivel eddig is viszonylag sokat főztem, nagy baj nem lehet...

Nekiálltam tehát beszerezni a megfelelő szakirodalmat könyvek formájában, valamint órákat töltök az internet előtt receptek után kutatva. Sok hasznos könyvet találtam, majd írok róluk!

Azt pedig, hogy mi sül ki a próbálkozásaimból, majd meglátjuk...!