Azt hiszem, szerencsésnek mondhatom magam. De az is lehet, hogy csak jókor találtam ki, hogy végre itthon kéne megsütni a kenyeret és nem a boltit enni. Merthogy mire erre rájöttem, szinte minden kedves blogger kollegina túl van már néhány próbálkozáson és mindenkinek van egy bevált receptje...
Ezek közül választottam ki egyet, nevezetesen Dolce Vita dagasztás nélküli kenyerét. Ezúton is köszönet érte, főleg azért, mert életem első kenyere olyan jól sikerült, amilyenről nem is álmodtam!
Mivel a pontos recept megtalálható az említett honlapon és mivel én jó tanuló módjára mindent pontosan az előírtak szerint csináltam, nem írom le a receptet, de mindenkinek sok szeretettel ajánlom!
1 megjegyzés:
Ez igen!Gyönyörű!
Megjegyzés küldése