2008. augusztus 12., kedd

Ezer éve jártam erre...

Ennek pedig nagyon egyszerű oka van: nyaralni voltam. 12 csodás napot töltöttem Párocskámmal és szüleimmel Korfu szigetén.

Most viszont keményebb napok várnak rám, mert augusztus végén nyelvvizsgázom, emiatt pedig Pesten leszek a kis lakásomban, hogy csendes magányomban nyugodtan készülhessek az utolsó napokban. Ott viszont nincs internet, ezért is írok most. Előreláthatólag ugyanis nem fogok tudni szeptemberig újra internet elé ülni, de utána ígérem visszajövök és mindent ott folytatok ahol abbahagytam!

Mindenkinek további szép nyarat és jó pihenést, szeptemberben remélem újra találkozunk!

2008. július 29., kedd

Brokkoli "pörkölt" dzsa-dzsa krumplival


A következő étel elég sokoldalúra sikeredett. A brokkoliból pörköltet készítettem, ami a végére úgy nézett ki mint egy főzelék, majd mikor már azt hittem semmi különös nem történhet vele (már az is elég különös, hogy egy pörkölt főzelékké változik) hazajött Anyukám, aki végül szendvicskrémként ette... A lényeg, hogy mindenkinek ízlett.

A köret pedig az aktuális kedvencem, gyakorlatilag mindig ezt enném ha lehetne. Egyik recept sem szakácskönyvből való: a pörkölt egy "majd lesz belőle valami mire elkészül" recept, a krumplit pedig a Nagymamám receptje alapján készítettem, aki még mindig azt hiszi, egyszer még belehalok a vegánságba...

Hozzávalók a pörkölthöz:

- egy csomag fagyasztott brokkoli

- néhány fej vöröshagyma

- néhány gerezd fokhagyma

- só, vegamix

- 2 dl szójatejszín

- néhány evőkanál liszt

- kevés pirospaprika

A vöröshagymát apró kockákra vágjuk és kevés olajon üvegesre pároljuk. Ezután hozzáadjuk a pirospaprikát, egy kis vizet, majd beletesszük a brokkolit és felöntjük valamennyi vízzel. Vigyázat, ha sok a víz, soha nem lesz sűrű a szaft, mert nem fog elfőni. Belekerülnek a fűszerek, majd lefedve addig főzzük, amíg a brokkoli meg nem puhul. A végére teljesen szét fog esni, de nem baj, az íze megmarad. A legvégén tesszük bele a szójatejszínt, amibe néhány evőkanál lisztet kevertünk. Hagyjuk egyet rottyanni és már kész is van.

Hozzávalók a dzsa-dzsa krumplihoz:

- néhány fej vöröshagyma

- 1 kg krumpli

- só, vegamix

A krumplit meghámozzuk és vékony szeletekre vágjuk. Az apró kockára vágott hagymát üvegesre pároljuk, vigyázva hogy ne barnuljon meg. Ha a hagyma jó, hozzáadjuk a krumplit és a fűszereket és lefedve, néha megkeverve puhára pároljuk. Ezt a köretet érdemes teflon edényben készíteni, mert minden egyébben annyira leragad, hogy utána órákig súrolhatjuk az edényt.

Jó étvágyat!

Gyümölcsös kuszkusz


A kuszkusz egy nagyon okos találmány: villámgyorsan elkészül és gyakorlatilag bármilyen ízesítéssel készíthető, mivel önmagában se nem édes, se nem sós. Az egyik kedvencem ez a recept, egyrészt mert édes, másrészt pedig könnyen variálható. Általában meggyel (ebből egy befőttes üvegnyi kell) vagy barackkal készítem, de lehet bele tenni bármilyen gyümölcsöt, akár többfélét is egyszerre. Az eredeti recept a Stahl konyhája című tv-műsorból származik.

Hozzávalók:

- 150 g kuszkusz

- 3 evőkanál nádcukor

- 2,5 dl szójatej

- 1 teáskanál fahéj

- 2 dl szójatejszín

- 2 csomag habfixáló

- gyümölcs tetszés szerint

Az elkészítés nagyon egyszerű. A kuszkuszt beleöntjük egy tálba és a fahéjjal elkeverjük. A szójatejet felforraljuk, beletesszük a cukrot, ráöntjük a kuszkuszra, egy kicsit elkeverjük, majd 15 percre lefedjük. Ezalatt a kuszkusz teljesen beissza a tejet. Amíg ez megtörténik, felverjük a tejszínt a két csomag habfixálóval. Nekem még sosem sikerült olyan szójatejszínt vennem, amiből kemény felvert hab lett, ezért kell a habfixáló. Ha letelt a 15 perc levesszük a fedőt az edényről és megvárjuk amíg kihűl a kuszkusz. Ha kihűlt, óvatosan hozzákeverjük a darabokra vágott gyümölcsöt és a tejszínt, majd hűtőben hagyjuk egy kicsit összeállni. Ugye milyen egyszerű?

Jó étvágyat!

2008. július 24., csütörtök

Máktorta


Néhány napja rámtört az "úgy ennék valami édeset, de azonnal" érzés, úgyhogy muszáj volt sütnöm valamit. Amióta vegán vagyok, nem lehet csak úgy benyúlni a szekrénybe egy szelet csokiért, vagy egyéb nyalánkságért és nem szaladhatok el a legközelebbi cukrászdába egy szelet sütiért. És persze ahogy lenni szokott, ez a pillanat mindig este jön el, amikor már nem sok kedve van az embernek órákig bíbelődni a konyhában valami rafinált édességgel.

Leültem tehát a gép elé, és addig fel sem álltam amíg meg nem találtam ezt a receptet. Egyszerű, finom és pillanatok alatt elkészül! Az eredeti recept megtalálható Veránál (ezért felesleges lenne még egyszer legépelni), ezen csak annyit változtattam, hogy nem tettem bele mazsolát, mert azt nálunk mindenki csak magában szereti, illetve a végén jó vastagon megkentük házi barack lekvárral, ami nagyon jót tett neki!

Tarkabab leves


Nyár van, szezonja a tarkababnak. Szerencsés vagyok, mert a nagyszüleim falun élnek és a kertben minden évben terem többek között ez a babfajta is. Én személy szerint imádom, elsősorban levesnek elkészítve, mert megfőve annyira krémes lesz belülről minden babszem, hogy az valami fantasztikus... és persze nem elhanyagolható szempont, hogy szerintem ez a világ legegyszerűbb levese, majd meglátjátok miért!

Hozzávalók:

- 250 g tarkabab (ha friss, akkor semmi dolgunk nincs vele, ha viszont szárazon várásoljuk, akkor egy teljes éjszakára be kell áztatni mielőtt elkészítjük)

- 4 szál sárgarépa

- 2 szál fehérrépa

- 1 fej vöröshagyma

- néhány gerezd fokhagyma

- 2 db zöldségleves kocka

- só, vegamix

- a rántáshoz: olaj, liszt és pirospaprika

Az egyszerűsége abban rejlik, hogy nem kell mást tenni, mint a babot, az összevágott fehér- és sárgarépát, az egész vöröshagymát és a fokhagymát beletesszük egy lábasba, felöntjük vízzel, majd feltesszük fedő alatt főni. Amint a víz átmelegedett, beletesszük a leveskockát, a sót és a vegamixet és mindaddig békén hagyjuk, amíg minden zöldség meg nem puhul. Menet közben, mielőtt szétfőne, kiszedjüka a hagymaféléket, a végén pedig rántást készítünk: kis olajon megpirítjuk a pirospaprikát és a lisztet, majd folyamatos kevergetés közben a leveshez öntjük. Hagyjuk hogy még egyet rottyanjon és már kész is van. Tálaláskor szójatejszínnel ízesíthetjük!

Jó étvágyat!

2008. július 23., szerda

Rendeltük...


Szombaton egy ebéd keretein belül sor került a hivatalos eljegyzésünkre. Ebből az alkalomból tortát rendeltünk Szeged egyetlen vegetáriánus étterméből és azt kell mondanom, hogy teljesen meg vagyok elégedve:

- a torta gyönyörűen nézett ki és ízletes is volt

- bármilyen ízesítéssel elkészítik, külön választhattam, hogy milyen piskótát, krémet és díszítést készítsenek (a képen látható torta csokis piskóta, csokis krémmel és gyümölcsös díszítéssel)

- sőt, még a növényi tejről is dönthettem, a választék: szójatej, rizstej és tönkölytej (én a rizstejet választottam, mert a szóját annyira nem szeretem, a tönkölyt pedig még nem kóstoltam)

Egyszóval, mindenkit csak arra tudok bátorítani, hogy próbálja ki, megéri!

2008. július 18., péntek

Dagasztás nélküli kenyér


Azt hiszem, szerencsésnek mondhatom magam. De az is lehet, hogy csak jókor találtam ki, hogy végre itthon kéne megsütni a kenyeret és nem a boltit enni. Merthogy mire erre rájöttem, szinte minden kedves blogger kollegina túl van már néhány próbálkozáson és mindenkinek van egy bevált receptje...

Ezek közül választottam ki egyet, nevezetesen Dolce Vita dagasztás nélküli kenyerét. Ezúton is köszönet érte, főleg azért, mert életem első kenyere olyan jól sikerült, amilyenről nem is álmodtam!


Mivel a pontos recept megtalálható az említett honlapon és mivel én jó tanuló módjára mindent pontosan az előírtak szerint csináltam, nem írom le a receptet, de mindenkinek sok szeretettel ajánlom!