Zebra süti

Tudom, tudom, már nagyon régen nem jelentkeztem. Nem próbálok mentségeket keresni, semmi értelme. Nem szeretném abbahagyni a blog írását, csak kevesebb a szabadidőm, még mindig nem szoktam hozzá a dolgos hétköznapokhoz, a mindennapos korán keléshez. Hétköznapokon ritkán főzök, hétvégén azonban mindig.

Időközben megváltoztak az étkezési szokásaim is. A tej- és tojásmentes étkezést nagyon nehéz megszokni, mert nem találtam ugyanazokat az ízeket, mint amikhez gyermekkorom óta hozzászoktam. Így egyre gyakrabban fordult elő, hogy megszegtem a diétát. Néha már naponta ettem ilyen jellegű ételeket, elsősorban édességet. Meg is lett az eredménye: a tüneteim visszatértek és a gyomrom rosszabb mint valaha. Így kénytelen vagyok visszatérni a szigorú diétához és újra elhagyni a tejet és a tojást. Emellett azonban ismét elkezdtem szárnyast és halat fogyasztani - remélem azért a vega olvasóim nem köveznek meg -, kettőnél több lábú állatot azonban nem szoktam enni. Emiatt a blog jellege is meg fog változni: ezentúl tej- és tojásmentes, de szárnyast és halat tartalmazó receptek is fel fognak tűnni a blogon.

És most a sok beszéd után térjünk rá a süteményre, mely a Gizi-szelet mellett a család egyik nagy kedvence. Alapvetően kávés-kakaós ízű és viszonylag egyszerű, bár meglehetősen időigényes az elkészítése.

Hozzávalók:

- 20 dkg cukor

- 3 dl növényi tej

- 4 evőkanál liszt

- 2 evőkanál kakaópor

- 1 dl feketekávé

- 2 csomag Albert keksz

- 25 dkg margarin

A keksz kivételével minden hozzávalót összekeverünk és addig főzzünk, amíg kemény krémmé nem sűrűsödik. Tényleg nagyon keményre kell főzni, nekem még a csuklóm is megfájdult a végére. Ha kész, hagyjuk hűlni, majd a kekszeket egyesével megkenjük a krémmel. A megkent kekszeket egymás mellé illesztve rúd formát kapunk, melyet alufóliába csomagolva beteszünk a hűtőbe egy éjszakára. Másnap reggelre megpuhul. Érdemes ferdén szeletelni, mert így lesz mutatós a sütemény. A gyerekek általában imádják!

Jó étvágyat!

Hamarosan itt leszek...

Gyorsan eltelt az idei nyár, nem unatkoztam egy percig sem. A blog sajnos nem gyarapodott, ennek két oka van: Anyukám konyhájában nem szeretek annyira főzni, mert nem vagyok hozzászokva és semmit nem találok, másrészt pedig időm se nagyon volt az esküvő szervezése miatt, ami nagyon-nagyon jól sikerült!

Lassan azonban vége a nyárnak és itt az ideje visszarázódni a hétköznapokba. Ami persze nem lesz könnyű, mert most hogy vége az egyetemnek szeptembertől elkezdek dolgozni. Remélem azért lesz időm folytatni a blogot, nem szívesen húznám le végleg a rolót! :)

Úgyhogy ha minden jól megy, akkor jövő héttől újult erővel, új receptekkel jelentkezik az én kis vega konyhám!

Díjat kaptam

Ma nagyon kedves e-mailek vártak rám a postaládámban, Adéle-től és Benzsi-től kaptam díjat, aminek nagyon-nagyon örültem, bár tudom, az utóbbi időben egy kicsit magára hagytam a blogot. Ez nem lesz mindig így, de most az esküvőm szervezése mellett nem nagyon van időm főzni.

A díj szabályai a következők:

- Jelentesd meg a díjat a blogodon!

- Jelölj meg 7 díjazottat, akinek szívesen adnád a díjat!

- Hagyj üzenetet a díjazottaknak!

Mivel az utóbbi időben nem nagyon tudtam még a kedvenc blogjaimat sem olvasni, sajnos nem vagyok tisztában azzal, hogy ki kaptam már meg és ki nem, úgyhogy a szokásostól eltérően nem neveznék meg senkit, mindenkinek küldöm, aki a kedvenc blogjaim listáiban szerepel!

Pay it forward ajándékot kaptam

Pont ma egy hete, hétfőn csomagot hozott a Postás, méghozzá Piszkétől! Már nagyon vártam, mert a feladás előtt néhány nappal Piszke jelezte, hogy hamarosan érkezik a csomag. Mondhatni tűkön ültem, az ablakból figyeltem az autót. Igaz, késett pár napot, de ilyen a mi kis Postánk. A lényeg, hogy épségben megérkezett!

A csomag két üveget rejtett: az egyikben marcipános eperlekvár, a másikban csípős szilvaszósz rejtőzik. Képet sajnos nem tudok mellékelni, mert a fényképezőgépem éppen Grand Canaria-n nyaral... :)

Ezúton is szeretném nagyon szépen megköszönni az ajándékot!!!

Super chef lettem :)

Katanyakától érkezett hozzám ez a megtisztelő ajándék. Nagyon örülök neki, nem is gondoltam volna, hogy kiérdemeltem! :) Ezennel szeretném továbbadni a következő kollegináknak, akik bár már mindhárman megkapták, mégis nekik szánom, nálam ők a favoritok:

- Katanyaka (első számú kedvenc blogom!)
- Ági
- Sylvia

Lila tehenes fagylalt

Amióta kb. egy hónapja beszereztem egy fagylaltgépet még nem volt alkalmam beszámolni róla. Hosszas keresgélés és utánaolvasás után vettem meg, s persze beszereztem mellé egy könyvet is, a Fagylaltok könyvét. (Persze az sem maradt el, hogy elintézzem, egy kedves barátunk Amerikából hazahozza nekem David Lebovitz híres-neves könyvét ebben a témában! Már alig várom, hogy megérkezzen!) Ez a recept is ebből származik. Nem ez az első fagylalt amit készítettem, igazából már a harmadik, csak a korábbiakat nem tudtam lefényképezni. Az egyiket azért, mert olyan jó lett és hamar elfogyott, a másikat pedig azért mert olyan rossz....

Szóval az eddigi tapasztalataim: az első fagyi amit elkészítettem a Francia konyha (vagy Francia piac??? nem is tudom melyikből) című könyvből származik. Igazi étcsokoládé fagylalt, szerintem egy kicsit kevés benne a cukor, nekem nem lett elég édes. Párom szerint cukrászdás az íze és az állaga is. A második próbálkozás a Fagylaltok könyvéből egy őszibarack fagylalt. Eredetileg eper fagyira vágytunk, de szomorúan kellett konstatálnunk, hogy a hűtőben lévő két napos eper szőrmebundát növesztett, így a kukában végezte. (a mi hűtőnk már csak ilyen, még a tartós tej is képes megromlani benne) Szóval, konzerv barackból készítettem fagyit, a recept ezt írta. Hát, szörnyű lett, olyan igazi mű íz.... Senkinek nem ajánlom, hogy eszébe jusson konzerv őszibarackból fagylaltot készíteni.

No, de jöjjön a mostani recept, egy édesebb csokoládé fagylalt, amolyan igazi, krémes csokoládés élvezet. Az alapját a lila tehenes csoki adta, de mivel nekem nem volt elég csokis, tettem bele 70%-os csokoládét is. Így lett az igazi.

Hozzávalók:

- 3 dl tejszín

- 150 ml tej

- 50 g cukor

- 4 tojássárgája

- 100 g tejcsoki (nálam került bele még kb. 30-40 g étcsokoládé is)

A tojássárgáját a cukorral egy tálban habosra keverjük, majd a tejszínt és a tejet forráspontig melegítjük. A forró tejes-tejszínes keveréket óvatosan, nagyon lassan a tojásos keverékhez öntjük, vigyázva, hogy a tojás ne csapódjon ki. A teljes masszát visszaöntjük a lábasba és addig melegítjük alacsony lángon, amíg besűrűsödik. Ekkor lehúzzuk a tűzről és belekeverjük az apróra tördelt csokoládét. Addig kevergetjük, amíg a csoki el nem olvad, majd a masszát lehűtjük. Én egy éjszakára betettem a hűtőben. Fagylaltgépbe töltjük, majd eltölthet még egy kis időt a fagyasztóban is.

Jó étvágyat!

Recept kerestetik

A TV Paprika műsorán futott az utóbbi időben egy műsor a Nagy Angol Menü címmel. Azt nem tudom, hogy mennyire régi, a lényege, hogy a legjobb angol szakácsok versenyeztek azért, hogy ki főzhet az angol királynőnek a születésnapja alkalmából.

A lényeg: a győztes desszert egy VANÍLIASODÓ-TORTA lett. Annyira ínycsiklandóan nézett ki, szívesen elkészíteném, de az interneten nem találok hozzá receptet. Az egyik szakácskönyvemben (Nélkülözhetetlen desszertek) ráleltem egyre, de jó lenne látni másikat is, nem szeretnék sütés közben meglepődni...

A kérésem tehát az lenne, hogy ha bármelyikőtök készített már ilyet, vagy egyszerűen csak tud olyan könyvet, amiben szerepel ez a recept, kérem ossza meg velem! A végeredményről pedig majd beszámolok!